Belgyógyászat

  1. Kezdőlap
  2. /
  3. Szolgáltatások
  4. /
  5. Belgyógyászat

Belgyógyászat

A belgyógyászati szakrendelés a belső szervek megbetegedéseivel, diagnosztizálásával, terápiájával, azok megelőzésével foglalkozik. Számos panasz jelentkezése esetén szükséges ezt a szakterületet választani. Leggyakrabban akkor, ha túlsúly, elhízás vagy hirtelen súlynövekedés, étvágytalanság, fogyás, nehézlégzés, fulladás, köhögés, köpetürítés, mellkasi fájdalom, szapora szívverés, hasi-, háti fájdalom, gyomorsav többlet, reflux puffadás, hasmenés, székrekedés, eltérő székletszínezet (véres, vagy fekete széklet), vizeleteltérés (csíp, kevesebb, több, eltér a színe) fejfájás, szédülés, gyengeség, fáradékonyság, vérnyomás ingadozás, magas vérnyomás, vérzések, hormonzavarok, lázas állapot lép fel.

 

A belgyógyászati vizsgálat menete

 

Első körben a belgyógyász alaposan kikérdezi a beteget, nevezetesen, a szülőknek, testvérekenek, nagyszülőknek milyen betegségei voltak korábban. Majd a páciens korábbi betegségei következnek.

Rátér a szedett gyógyszerekre, gyógyszerérzékenységre, kávé, alkohol fogyasztás gyakoriságára, illetve a dohányzás kérdéskörére.

Végül tisztázásra kerül, hogy a betegnek milyen panaszai vannak.

A tünetek részletes átbeszélése után következik a vizsgálat, melynek során a szakorvos megnézi van-e valamilyen eltérés.

Miután ezek a lépések megtörténtek, ha szükséges a belgyógyász javaslatot tesz további diagnosztikai lépésekre, vérvételre, gyógyszeres terápiára.

A belgyógyászatnak számos részterülete van, melyek a következők:

 

 

1, Vér-nyirok betegségek (hematológia)

  • vérszegénység különböző formái: pl.: vashiányos, B12 vitamin, folsav hiányos vérszegénység stb…
  • a leukémiák: fehérvérűség, a vérképzőrendszer rosszindulatú, daganatos betegségei
  • limfómák: nyirokrendszer sejtjeit, a limfocitákat érintő betegségek
  • krónikus myeloproliferatív betegségek: vörösvértest, vérlemezke burjánzásos elváltozásai és osteomylofibrosis
  • vérzések: az alvadási rendszer betegségei, alacsony vérlemezkeszám, haemophíliák stb…

 

 

2, Szívbetegségek (kardiológia)

  • szívbelhártya gyulladás
  • szívbillentyű hibák: lehet veleszületett vagy szerzett billentyűeltérés is
  • szívelégtelenség: nagyon sokféle szívbetegség végállapota
  • szívkoszorúér betegség
  • szívritmuszavarok: amikor a szív rendellenesen ver
  • szívdaganatok
  • magas vérnyomás
  • eszméletvesztés bizonyos típusai

 

 

3, Tüdőbetegségek (pulmonológia)

  • tüdőgyulladás
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség: két típusa van, az egyik a krónikus hörgőgyulladás, mely a WHO szerint akkor diagnosztizálható, ha az adott betegnél két egymást követő évben, legalább három egymást követő hónapon át köhögés és köpetürítés állapítható meg. A hörgők folyamatosan szűkülnek, nehezebbé válik a levegővétel. A másik típusnál a léghólyagok pusztulnak, és tüdőtágulás következik be.
  • asztma: hörgőket borító izmok összehúzódnak, és csökken az átmérőjük
  • légzésfunkció zavarai: légzési elégtelenség, tüdővérzés, tüdő összeesés (atelectasia) stb…
  • tüdőrák
  • gombás fertőzések
  • tuberculosis (gümőkór)
  • mellhártya betegségek
  • tüdő keringési zavarok

 

 

4, Emésztőszervi betegségek (gasztoenterológia)

  • nyelőcsövet érintő bajok: nyelőcső gyulladás, rekeszsérv, reflux, nyelőcső daganat
  • gyomorproblémák: gyomorrák, fekély
  • bél eredetű panaszok: hasmenés, székrekedés, étel allergia, tejcukor érzékenység, gluténérzékenység, puffadás, vérzés
  • gyulladásos bélbetegségek: crohn betegség, colitis ulcerosa, irritábilis bél szindróma
  • vékonybél daganatok
  • vastagbélpolipok, rák
  • vastagbél kiöblösödések (diverticulumok)
  • hasnyálmirigy betegségek
  • májbetegségek: gyulladás, daganat, májzsugor, autoimmun májbetegség
  • epehólyag és epeutak betegségei: epekövesség, epehólyagrák

 

 

5, Vesebetegségek (nefrológia)

  • akut veseelégtelenség: a veseműködés gyors, pár óra, nap alatt kialakuló romlása
  • krónikus veseelégtelenség: több hónapon, éveken át tartó vesekárosodás, melynek vége rendszeres dialíziskezeléshez vezethet
  • vesetestecske bajok
  • gyógyszerek, fertőzések okozta vesebetegségek
  • húgyúti fertőzések
  • ismétlődő vesekövesség

 

 

6, Folyadék- és elektrolit háztartás betegségei

  • kiszáradás
  • vizesedés
  • nátrium, kálium, kalcium, magnézium zavarok
  • savasodás, lúgosodás

 

 

7, Ízületi és immunbetegségek (reumatológia és immunológia)

  • rheumatoid arthritis
  • kötőszövetet érintő betegségek: bőrfarkas (szisztémás lupus erythematosus), Sjögren-szindróma stb…
  • Érgyulladások
  • ízületi kopások
  • csontritkulás

 

 

8, Anyagcsere-betegségek

  • magas húgysav-szint és köszvény
  • zsíranyagcsere betegségek
  • elhízás
  • fogyás
  • porfíriák

 

 

9, Hormonbetegségek (endokrinológia)

  • cukorbetegség különböző típusai
  • pajzsmirigy hormon eltérések
  • mellékpajzsmirigy zavarai
  • mellékvesekéreg bajai
  • hypothalamus és agyalapi mirigy rendellenességei

 

 

10, Fertőző betegségek (infektológia)

  • hasmenéssel járó betegségek: salmonella, cholera stb…
  • kiütéseket okozó mikrobák: kanyaró, herpeszvírusok stb…
  • egyéb fertőző betegségek: influenza, torokgyík stb…
  • trópusi megbetegedések: sárgaláz, malária stb…

 

 

11, Érbetegségek (angiológia)

  • verőerek betegségei: aortatágulat, raynaud-szindróma
  • gyűjtőerek betegségei: visszeresség, trombózis
  • vérrög kialakulása (embólia): koleszterin-, tüdőembólia
  • nyirokér betegségek

 

 

12, Daganatos betegségek (onkológia)

A belgyógyász alapesetben diagnosztaként állapítja meg, hogy a panaszok hátterében milyen daganatos megbetegedés áll.

Ezt követően sebészetre és/vagy onkológiára irányítja a beteget, hogy személyre szabott kezelést kapjon. Az onkológus a daganatos betegek terápiájával, gondozásával foglalkozik.

 

A belgyógyász ezen részterületek integratív szereplőjeként, rendszerben foglalva vizsgálja az embert, és a különböző panaszait, betegségeit. Célként a beteg minél hamarabbi teljes egészségének visszaállítása, ha ez nem lehetséges, tünetek mértékének enyhítése áll a fókuszban.

időpontfoglalás