Szakrendelések

Belgyógyászat

A belgyógyászati szakrendelés a szűrővizsgálatok mellett a belső szervek megbetegedéseivel, diagnosztizálásával, terápiájával, azok megelőzésével foglalkozik. Az akut megbetegedések mellett a már meglévő, krónikus állapotok gondozását is végzi.

Számos panasz jelentkezése esetén szükséges ezt a szakterületet választani:

  • fejfájás, szédülés,
  • gyengeség, fáradékonyság,
  • vérnyomás ingadozás, magas vérnyomás,
  • túlsúly, elhízás vagy hirtelen súlynövekedés, étvágytalanság, fogyás,
  • nehézlégzés, fulladás, köhögés, köpetürítés,
  • mellkasi fájdalom, szapora szívverés,
  • hasi fájdalom, hátfájás
  • gyomorfájás, gyomorsav többlet, reflux, puffadás,
  • hasmenés, székrekedés, eltérő székletszínezet (véres, vagy fekete széklet),
  • vizeleteltérés (csíp, kevesebb, több, eltér a színe)
  • vérzések, hormonzavarok,
  • lázas állapot

 

A belgyógyászati vizsgálat menete

A belgyógyászati vizsgálat során első lépés a kórelőzmény felvétele: A szakorvos kikérdezi a beteget a jelenlegi panaszról – mi a panasz, mióta áll fenn, van-e esetleg egyéb ismert betegsége, gyógyszerérzékenysége, allergiája, rendszeresen szedett gyógyszerei, élvezeti szerek fogyasztása (kávé, alkohol, dohányzási szokások), van-e rendszeres testmozgás, illetve családi anamnézisében szülők, nagyszülők, testvérek esetében előfordult-e szív- és érrendszeri, légzőszervi, vagy daganatos megbetegedés.

A tünetek részletes átbeszélése után kerül sor a fizikális vizsgálatra, mely testsúly és testmagasság mérést, testtömeg index meghatározást (BMI), vérnyomásmérést, valamint pulzusszám és oxigén szaturáció ellenőrzést, illetve szakorvosi vizsgálatot jelent: a szakorvos először megtekinti a bőr, illetve a látható nyálkahártyák színét, ezután meghallgatja a szívet és a tüdőt, majd kézzel áttapintja a pajzsmirigyet és a nyaki nyirokcsomókat, illetve ellenőrzi a hasi szervek (máj, lép) állapotát.

Ezen vizsgálati eredmények alapján a Belgyógyász szakorvos javaslatot tesz a kivizsgálás további menetét illetően: javasolhat kiegészítő diagnosztikai vizsgálatokat (labor, EKG, röntgen, ultrahang), illetve egyéb kapcsolódó szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el a pontos diagnózis felállításának érdekében, valamint elrendelhet gyógyszeres terápiát.

A belgyógyászatnak számos részterülete van, melyek a következők:

  • Vér-nyirok betegségek (hematológia)
  • Szívbetegségek (kardiológia)
  • Tüdőbetegségek (pulmonológia)
  • Emésztőszervi betegségek (gasztoenterológia)
  • Vesebetegségek (nefrológia)
  • Folyadék- és elektrolit háztartás betegségei
  • Ízületi és immunbetegségek (reumatológia és immunológia)
  • Anyagcsere-betegségek
  • Hormonbetegségek (endokrinológia)
  • Fertőző betegségek (infektológia)
  • Érbetegségek (angiológia)
  • Daganatos betegségek (onkológia)

A belgyógyász ezen részterületek integratív szereplőjeként, rendszerben foglalva vizsgálja az embert, és a különböző panaszait, betegségeit. Célként a beteg minél hamarabbi teljes egészségének visszaállítása, ha ez nem lehetséges, a tünetek mértékének enyhítése áll a fókuszban.

 

Belgyógyászati szakrendelést szűrő jellegű állapotfelmérés céljából panaszmentesen is érdemes egy-két évente felkeresni.

Bőrgyógyászati szakrendelésünk keretén belül az alábbi bőrtünetekkel rendelkező felnőtt és gyermek páciensek vizsgálatát végezzük.

 

  • anyajegyvizsgálat
  • pikkelysömör
  • ekcéma
  • rosacea
  • acne
  • hajhullás
  • körömgomba
  • allergiás betegségek

A vizsgálat körülbelül fél órát vesz igénybe. Ez magába foglalja a kórelőzmények átbeszélését, a fizikális vizsgálatot és a szükséges terápia kialakítását.

Szakrendelésünkön cukorbetegségben, vagy cukorbetegség gyanújával felmerülő felnőtt páciensek jelentkezését várjuk. Tevékenységünk során meghallgatjuk a páciens panaszait, átnézzük korábbi orvosi dokumentációját, részletes családi és egyéni anamnézist veszünk fel, kifejezett figyelmet fordítva a korábbi betegségekre. Ezek után következik a testsúly, illetve a testmagasság rögzítése, melyből a BMI index kerül kiszámolásra. Ez után jön haskörfogat, vércukormérés, vérnyomásmérés, illetve panaszoktól függően teljes fizikális vizsgálat, EKG elkészítése. A vizsgálatok sorát lábvizsgálat, hangvilla vizsgálat zárja a szövődmények kiszűrése céljából.

Amennyiben nem rendelkezik a páciens hozott laborvizsgálattal, akkor annak igénylése történik meg, egyéb esetben pedig annak kiértékelése, kifejezett hangsúlyt fektetve az anyagcsere értékekre.

Ezen információk alapján történik meg a diagnózis felállítása, a diabétesz típusának klasszifikálása, szükség szerint a differenciáldiagnózis érdekében egyéb vizsgálatok rendelése.

A végleges diagnózis felállítása utána a lehetséges kezelési módok az orvosi táplálkozásterápia (dietoterápia), fizikai aktivitás növelése illetve a gyógyszeres kezelés, mely megválasztása a pácienssel közösen történik meg. A betegség patofiziológiájáról, lefolyásáról, korai, illetve késői szövődményekről, plusz a felmerülő kérdésekről ekkor kap a páciens tájékoztatást. Inzulin adagoló toll használatának elsajátítása, helyes vércukormérés technikájának bemutatása is ekkor történik meg. Mivel a megelőzés krónikus, progresszív betegségek esetén számottevően meghatározza az életminőséget, a pácienseknek mindig hangsúlyozni kell a preventív szemléletet, és praktikus tanácsokkal kell ellátni őket.

Diabetológiai kontroll vizsgálat során már olyan páciensekkel találkozunk, aki korábban már diagnosztizált diabetes mellitusban szenvednek és kezelés alatt állnak. A friss laborértékek, a vércukornapló és a fizikális vizsgálat eredményei alapján meghatározásre kerül a betegség aktuális állapota, lefolyása. A kezelés ennek megfelelően folytatódik tovább, illetve szükség szerint kiegészíthető. A páciens a felmerülő kérdéseit felteheti, illetve szükség szerint újabb edukációs programban részesíthető (diétás tanácsadás, inzulin-adagolóeszköz, vércukormérő használata, inzulin beadás helyeinek ellenőrzése).

Szakrendelésünkön cukorbetegségben, vagy cukorbetegség gyanújával felmerülő felnőtt páciensek jelentkezését várjuk. Tevékenységünk során meghallgatjuk a páciens panaszait, átnézzük korábbi orvosi dokumentációját, részletes családi és egyéni anamnézist veszünk fel, kifejezett figyelmet fordítva a korábbi betegségekre. Ezek után következik a testsúly, illetve a testmagasság rögzítése, melyből a BMI index kerül kiszámolásra. Ez után jön haskörfogat, vércukormérés, vérnyomásmérés, illetve panaszoktól függően teljes fizikális vizsgálat, EKG elkészítése. A vizsgálatok sorát lábvizsgálat, hangvilla vizsgálat zárja a szövődmények kiszűrése céljából.

Amennyiben nem rendelkezik a páciens hozott laborvizsgálattal, akkor annak igénylése történik meg, egyéb esetben pedig annak kiértékelése, kifejezett hangsúlyt fektetve az anyagcsere értékekre.

Ezen információk alapján történik meg a diagnózis felállítása, a diabétesz típusának klasszifikálása, szükség szerint a differenciáldiagnózis érdekében egyéb vizsgálatok rendelése.

A végleges diagnózis felállítása utána a lehetséges kezelési módok az orvosi táplálkozásterápia (dietoterápia), fizikai aktivitás növelése illetve a gyógyszeres kezelés, mely megválasztása a pácienssel közösen történik meg. A betegség patofiziológiájáról, lefolyásáról, korai, illetve késői szövődményekről, plusz a felmerülő kérdésekről ekkor kap a páciens tájékoztatást. Inzulin adagoló toll használatának elsajátítása, helyes vércukormérés technikájának bemutatása is ekkor történik meg. Mivel a megelőzés krónikus, progresszív betegségek esetén számottevően meghatározza az életminőséget, a pácienseknek mindig hangsúlyozni kell a preventív szemléletet, és praktikus tanácsokkal kell ellátni őket.

Diabetológiai kontroll vizsgálat során már olyan páciensekkel találkozunk, aki korábban már diagnosztizált diabetes mellitusban szenvednek és kezelés alatt állnak. A friss laborértékek, a vércukornapló és a fizikális vizsgálat eredményei alapján meghatározásre kerül a betegség aktuális állapota, lefolyása. A kezelés ennek megfelelően folytatódik tovább, illetve szükség szerint kiegészíthető. A páciens a felmerülő kérdéseit felteheti, illetve szükség szerint újabb edukációs programban részesíthető (diétás tanácsadás, inzulin-adagolóeszköz, vércukormérő használata, inzulin beadás helyeinek ellenőrzése).

Az idegrendszer szervezetünk irányító központja, segítségével érzékeli a környezetből származó ingereket, válaszol rá valamint a belső működésünk szabályozásában is nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Az iderendszer két részből áll, a központi és perifériás idegrendszerből. A központi idegrendszer része az agy és a gerincvelő, a perifériás idegrendszeré pedig a testünket behálózó idegek. A perifériás idegrendszer két fő részből áll: a szomatikus és az autonóm idegrendszerből. A szomatikus az akaratlagos mozgásokért és a külvilágból származó ingerek  érzékelésért, az autonóm az automatikus funkciók például a szívverés, a légzés és az emésztés szabályozásáért felelősek.

Idegrendszerünk megszületésünkkor még éretlen, hosszú évek alatt, genetikailag meghatározott fejlődési menet, tanulási folyamatok révén nyeri el a felnőttkorra jellemző fejlettségi szintet. A fejlődésben tapasztalt bárminemű elmaradás vagy kóros elem megjelenése, a fejlődő idegrendszert károsító betegségek kialakulása befolyásolja az idegrendszer fejlődését és okozhat elmaradást a későbbiekben a kognitív funkciókban (beszédzavar, tanulási zavar, figyelemzavar, értelmi képesség csökkenés), a gyermek mozgásában/koordinációjában. Emiatt nagyon fontos a fejlődésbeni elmaradások, gyermekkori neurológiai betegségek minél korábbi felismerése, kezelése.

A gyermekneurológia a központi és perifériás idegrendszer gyermekkorban (0-18 éves korig) jelentkező betegségeinek, az idegrendszer fejlődési zavarainak, éretlenségének diagnosztikájával, terápiájával foglalkozó ágazata az orvostudománynak.

Gyermekkorban korcsoportonként változóak azok a tünetek, amelyek miatt érdemes gyermekneurológus szakorvost felkeresni.

Csecsemőkorban (0-1 éves korig):

  • szülés környékén elszenvedett idegrendszeri károsodás pl. oxigénhiány, agyhártya/agyvelő gyulladás, agyvérzés
  • koraszülöttség
  • mozgás- és/vagy értelmi fejlődésbeni elmaradás
  • szokatlan arc/fejforma
  • izomtónusban tapasztalt eltérések ( túl laza/fokozott izomzat)
  • mozgásszegénység
  • szopási/nyelési nehezítettség
  • pupillaeltérések (egyik pupilla tágabb a másiknál)
  • szemmozgás zavarai
  • látás-/hallászavar gyanúja (nem követi a tárgyakat, nem fordul a hang irányába)
  • epilepsziára utaló eltérések (ritmusos pislogás, szemmozgás, végtag-/ fej rángás, légzéskimaradás, furcsa csámcsogó-nyeldeklő mozgás)

Kisded-/kisgyermekkorban (1-6 éves korig)

  • az átlagostól eltérő ütemű pszichomotoros fejlődés
  • epilepsziára utaló eltérések (megrekedés/bambulás, ritmusos pislogás/szemmozgás, ritmusos végtagmozgások, hirtelen elesések, eszméletvesztéssel járó állapotok, csámcsogás, nyeldeklés)
  • fejfájás
  • szédülés, egyensúlyzavar
  • járászavar (gyakori elesés, csetlés botlás, felállási, járási nehezítettség)
  • mozgászavar (akaratlan mozgások megjelenése)
  • végtaggyengeség/végtagzsibbadás
  • figyelemzavar
  • beszédfejlődés megkésése

Iskolás és serdülőkorban (6-18 éves korig)

  • fejfájás
  • szédülés
  • fülcsengés/fülzúgás
  • végtaggyengeség/végtagzsibbadás
  • gerincfájdalom/gerincdeformitások
  • egyensúlyzavar
  • mozgászavarok
  • kézremegés
  • tanulási zavar
  • figyelemzavar
  • beszédzavar
  • járászavar
  • epilepsziás rohamra utaló tünetek (megrekedés/elbambulás, végtagrángatózás, végtagrándulás, ritmusos pislogás/szemmozgás, eszméletvesztés, hirtelen összeesés)

Kérjük, hogy amennyiben az alábbi tüneteket észlelik: hirtelen kialakuló fejfájás, látászavar, nyelészavar, féloldali végtaggyengeség, végtagzsibbadás, beszédzavar, erős szédülés, NE várjanak az előjegyzett vizsgálati időpontjukra, hanem mihamarabb konzultáljanak a háziorvosukkal vagy az Országos Mentőszolgálattal a potenciális veszélyállapot mihamarabbi felismerése és kezelése céljából!

Rendelésünkön gyermekbarát környezetben történik a gyermekek vizsgálata.

A rendelésen első vizsgálat alkalmával a beteg kórelőzményének felvételét, a korábbi orvosi dokumentáció áttekintését követően részletes neurológiai/ csecsemőknél fejlődésneurológiai vizsgálat történik. Amikor már a gyermek megfelelően kommunikál, a panaszokat először a gyermektől kérdezzük ki. A vizsgálatot a gyermek életkorának megfelelően végezzük. Csecsemőknél és kis gyermekeknél már az anamnézis felvétele közben megfigyeljük a gyermekeket a rendelőben elhelyezett játékokkal való tevékenysége közben, ebből levonhatunk következtetéseket a mozgására, beszédére, figyelmére, koordinációjára, szocializációs képességeire vonatkozóan.  Csecsemőkorban ezt követően fejlődésneurológiai vizsgálat történik, mely során megfigyeljük a gyermek spontán mozgásait,  reakciót a külvilág ingereire, majd speciális, úgynevezett elemi mozgásminták kiváltásával vizsgáljuk a kóros neurológiai jeleket. Kisgyermekeknél kb 6 éves korig játékos formában történik a fizikális vizsgálat. Nagyobb gyermekeknél a neurológiai vizsgálat magában foglalja a látásélesség, hallás tájékozódó jellegű, nem műszeres vizsgálatát, a többi agyideg,  mozgatókör, érzőkör, koordináció, beszéd, figyelem vizsgálatát. A vizsgálatok fájdalommentesek. A kórelőzmény, a tünetek, a fizikális vizsgálat eredményének függvényében a szükséges műszeres vizsgálatok illetve más szakorvosokkal való konzultáció megszervezésében is segítséget nyújtunk partnerintézményünknél, rövid határidőn belül.

A kontroll vizsgálaton az időközben elkészült műszeres vizsgálati eredmények (labor, röntgen, ultrahang,EEG(electroencephalographia),ENG(electroneurographia)/EMG (electromyographia), kiváltott válasz vizsgálatok, CT (computer tomographia), MRI (mágneses rezonancia képalkotás) értékelése, megbeszélése, gyógyszer- és/vagy segédeszköz felírása történik, valamint az aktuális panaszoknak, az előző vizsgálat, a terápia elkezdése óta tapasztalt változásoknak a megbeszélése, ezek függvényében a már beállított terápia módosítása, új vizsgálatok előírása.

Lehetőség van másodvélemény kérésére is, amennyiben a korábban más gyermekneurológus szakorvos által felállított neurológiai diagnózis megerősítését, a beállított terápia adekvát voltának megítélését szeretnék. Ebben az esetben a beteg/hozzátartozó kikérdezése, a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció áttekintése, a beteg fizikális vizsgálata után alkotunk véleményét a korábban felállított diagnózisról, terápiáról.

Minden esetben kérnénk a tisztelt szülőket, hogy a gyermek korábbi orvosi dokumentációját (nem csak a neurológiai vonatkozásúakat), a jelenleg és korábban szedett, de hatástalanság vagy mellékhatások miatt elhagyott gyógyszereinek listáját hozzák magukkal a szakrendelésre. A gyermeknél tapasztalt rendellenességekről ( pl járászavar vagy epilepsziára utaló tünetek) kérjük, amennyiben lehetőségük van, készítsenek video felvételt, ezek nagy segítséget jelentenek a diagnózis felállítása során. A vizsgálaton a gyermeken kívül a két szülő tartózkodhat bent a rendelőben. A vizsgálat elősegítésére kedvenc játékot, könyvet kérjük hozzanak magukkal.  

Szakrendelésünkön az alábbi betegségek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozunk, kiemelve fő profilként az epilepszia betegséget.

Epilepszia – epilepszia betegség gyanúja esetén (eszméletvesztéssel járó állapotok, ritmusos, akaratlan végtagrángások, elrévedések-megrekedések, vizuális/akusztikus hallucináció, deja vu érzés, ritmusos pislogás/szemmozgás/csámcsogás/nyeldeklés stb) a kivizsgálás megszervezése, terápia beállítása, már diagnosztizált epilepsziás betegek gondozása.

Pszichomotoros fejlődés elmaradása – az életkornak megfelelő mozgás /értelmi fejlődés elmaradása.

Koponya/arcdeformitások – a gyermek fejméretében, a koponya alakjában, az arc felépítésében tapasztalt eltérések.

Szülés környéki idegrendszeri károsodások – oxigénhiány, agyvérzés, agyvelő/agyhártyagyulladás következtében kialakult állapotok.

Fejfájások – a nem akut, hetek hónapok óta fennálló fejfájások, melyek hátterében már szemészeti, fül-orr-gégészeti ok, vérszegénység kizárásra került.

Szédülés/egyensúlyzavar – szédülés, egyensúlybizonytalanság, járászavar.

Arcidegbénulás – hirtelen vagy órák alatt kialakuló féloldali arcizomgyengeség (egyszerre észlelhető azonos oldali homlokráncolás, szemhéjzárás gyengeség, szájzug elhúzódás).

Agyi keringési zavarok – az agyi keringészavaron átesett gyermekek gondozása, utánkövetése.

Izombetegségek – fáradékonyság, járási nehezítettség pl. lépcsőn járási nehezítettség, ülésből való felállás nehezítettsége, indokolatlan elesések, megbotlások, izomgyengeség

Mozgászavarok – kézremegés (tremor), hirtelen fellépő, akaratlan arc/fej/végtag mozgások.

Neuroimmunológiai betegségek – sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, myasthenia gravis, immun neuropathiak (felsorolás nem teljes).

Figyelemzavar / Tanulási nehezítettség – neurológiai alap- és/vagy társbetegség kizárása.

Megkésett beszédfejlődés – 2.5 éves kor után, negatív hallásvizsgálati eredményt követően van lehetőség a vizsgálatra.

Neuropátiás tünetek – zsibbadó, bizsergő, szúró, égő érzés, érzéskiesés bizonyos területeken, a hideggel/meleggel szembeni túlzott érzékenység.

Gerinc betegségei – gerincfájdalom, gerincdeformitás, a gerincből a végtagokba sugárzó fájdalom, végtagzsibbadás.

 

Az idegrendszer létfontosságú része szervezetünknek. Testünk az idegrendszer segítségével érzékeli a környezetből származó ingereket, válaszol rá valamint a belső működésünk szabályozásában is nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Az idegrendszer felelős az emberek érzékelésének, mozgásának, viselkedésének, gondolkodásának, tanulásának és emlékezetének szabályozásáért. Az iderendszer két részből áll, a központi és perifériás idegrendszerből. A központi idegrendszer része az agy és a gerincvelő, a perifériás idegrendszeré pedig a testünket behálózó idegek. A perifériás idegrendszer két fő részből áll: a szomatikus és az autonóm idegrendszerből. A szomatikus az akaratlagos mozgásokért és a külvilágból származó ingerek  érzékelésért, az autonóm az automatikus funkciók például a szívverés, a légzés és az emésztés szabályozásáért felelősek.

A neurológia a központi és perifériás idegrendszer betegségeinek diagnosztikájával, terápiájával foglalkozó ágazata az orvostudománynak.

Milyen tünetek esetén érdemes neurológus szakorvost felkeresniük?

  • fejfájás
  • szédülés
  • fülcsengés/fülzúgás
  • gerincfájdalom/gerincből végtagba sugárzó fájdalom
  • egyensúlyzavar
  • mozgászavarok / kézremegés/ akaratlan mozgások
  • izomgyengeség/izommerevség/izomtónus csökkenése, gyakori elesések, járászavar
  • végtagzsibbadás/végtaggyengeség
  • fáradékonyság
  • memóriazavar/figyelemzavar
  • beszédzavar
  • időskori elbutulás (demencia)
  • epilepsziás roham / eszméletvesztéssel járó állapotok

Kérjük, hogy amennyiben az alábbi tüneteket észlelik: hirtelen kialakuló ütésszerű tarkótáji fejfájás, látászavar, nyelészavar, féloldali végtaggyengeség, végtagzsibbadás, beszédzavar, erős szédülés, NE várjanak az előjegyzett vizsgálati időpontjukra, hanem mihamarabb konzultáljanak a háziorvosukkal vagy az Országos Mentőszolgálattal a potenciális veszélyállapot mihamarabbi felismerése és kezelése céljából!

A rendelésen első vizsgálat alkalmával a beteg kórelőzményének felvételét, a korábbi orvosi dokumentáció áttekintését követően részletes neurológiai vizsgálat történik. A neurológiai vizsgálat magában foglalja a látásélesség, hallás tájékozódó jellegű, nem műszeres vizsgálatát, a többi agyideg,  mozgatókör, érzőkör, koordináció, beszéd, gondolkodás, memória vizsgálatát. A kórelőzmény függvényében szükségessé válhat kiegészítő vizsgálatok elvégzésére pl. kérdőívek kitöltése demencia, szorongás, hangulatzavar gyanúja esetén. A fizikális vizsgálat eredményének függvényében a szükséges műszeres vizsgálatok illetve más szakorvosokkal való konzultáció megszervezésében is segítséget nyújtunk partnerintézményünknél, rövid határidőn belül.

A kontroll vizsgálaton az időközben elkészült műszeres vizsgálati eredmények (labor, röntgen, ultrahang,EEG(electroencephalographia),ENG(electroneurographia)/EMG (electromyographia), kiváltott válasz vizsgálatok, CT (computer tomographia), MRI (mágneses rezonancia képalkotás) értékelése, megbeszélése, gyógyszer- és/vagy segédeszköz felírása történik, valamint az aktuális panaszoknak, az előző vizsgálat, a terápia elkezdése óta tapasztalt változásoknak a megbeszélése, ezek függvényében a már beállított terápia módosítása, új vizsgálatok előírása.

Lehetőség van másodvélemény kérésére is, amennyiben a korábban más neurológus szakorvos által felállított neurológiai diagnózis megerősítését, a beállított terápia adekvát voltának megítélését szeretnék. Ebben az esetben a beteg kikérdezése, a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció áttekintése, a beteg fizikális vizsgálata után alkotunk véleményét a korábban felállított diagnózisról, terápiáról.

Lehetőséget biztosítunk a Residence-Medical Centrumban infúziós kezelésekre is neurológiai beteg számára pl. keringésjavító, fájdalomcsillapító-izomlazító infúziók adására.

Minden esetben kérnénk beteginket, hogy korábbi orvosi dokumentációjukat (nem csak a neurológiai vonatkozásúakat), a jelenleg és korábban szedett, de hatástalanság vagy mellékhatások miatt elhagyott gyógyszereik listáját hozzák magukkal a szakrendelésre. Akaratlan végtagmozgások, epilepszia betegségre gyanús tünetek esetén kérnénk ezekről video felvétel készítését. 

Szakrendelésünkön az alábbi betegségek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozunk, kiemelve fő profilként az epilepszia betegséget.

Epilepszia – epilepszia betegség gyanúja esetén (eszméletvesztéssel járó állapotok, ritmusos, akaratlan végtagrángások, elrévedések-megrekedések, vizuális/akusztikus hallucináció, deja vu érzés stb) a kivizsgálás megszervezése, terápia beállítása, már diagnosztizált epilepsziás betegek gondozása.

Fejfájások – a nem akut, hetek hónapok óta fennálló fejfájások, melyek hátterében már szemészeti, fül-orr-gégészeti ok, vérszegénység kizárásra került.

Agyi keringési zavarok – az agyi keringészavaron átesett betegek gondozása, utánkövetése.

Szédülés/egyensúlyzavar

Neuropátiás tünetek – zsibbadó, bizsergő, szúró, égő érzés a végtagokon, arcon, érzéskiesés bizonyos területeken, a hideggel/meleggel szembeni túlzott érzékenység.

Izombetegségek – fáradékonyság, járási nehezítettség, melynek hátterében nem ízületi problémák állnak pl. lépcsőn járási nehezítettség, ülésből való felállás nehezítettsége, indokolatlan elesések, megbotlások, izomgyengeség.

Mozgászavarok – kézremegés (tremor), hirtelen fellépő, akaratlan mozgások, a mozgás tempójának megváltozása pl. Parkisnon-kór.

Neuroimmunológiai betegségek – sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, myasthenia gravis, immun neuropathiak (felsorolás nem teljes).

Gerinc betegségei – gerincfájdalom, a gerincből a végtagokba sugárzó fájdalom, végtagzsibbadás.

Demencia: időskori szellemi hanyatlás.

Pszichiátriai szakrendelés
Az elmúlt évek mindenki számára kifejezetten megterhelőek voltak. A járványhelyzet számos új, ismeretlen helyzetet hozott létre. Sajnos ennek hatására a pszichiátriai betegek száma is megnőtt. Fontosnak tartjuk, hogy az újonnan kialakult pszichés tüneteket, pszichiátriai kórképek minél előbb, egy korszerű terápia keretein belül ellátásra kerüljenek és ezáltal a páciens visszatérhessen korábbi életéhez.
Szakrendelésünkön szorongásos betegséggel, hangulatzavarral, pánikbetegséggel, depressziós tünetekkel küzdő páciensek ellátását biztosítjuk.
A pszichiátriai zavarok kezelésére két módszer áll rendelkezésre: a pszichoterápia és gyógyszeres terápia.
A pszichofarmakonok a központi idegrendszer működésére ható gyógyszerek. Bizonyos állapotokban (szkizofrénia, paranoid zavar, bipoláris zavar, súlyos depresszió, demencia) gyakran nékülözhetetlenek. Ezen gyógyszerekről sok téves információ terjedt el a köztudatban. Nem változtatják meg a személyiséget, nem teszik befolyásolhatóvá/kiszolgáltatottá a klienst. Orvosi tevékenységem során kifejezetten fontosnak tartom, hogy a páciens olyan terápiában részesüljön, mely mellett teljes értékű marad és így minden téren kiegyensúlyozott életet tud élni. A gyógyszeres kezelést valamilyen mentális zavar (hangulatzavar, szorongás, pszichózis, organikus kórképek) esetén alkalmazzuk.

Milyen gyógyszereket alkalmazunk a pszichiátriai kezelés során?

  • Antidepresszívumok: Másnéven hangulatjavító gyógyszerek. Egy részük jelentős szorongáscsökkentő vagy alvásjavító hatással is rendelkezik. Az antidepresszívummal történő kezelés hosszabb távon (minimum 6 hónap) alkalmazva hatásos és eredményes. Fontos, hogy ezen szerekhez nincsen hozzászokás, ami szintén egy gyakori tévhit.
  • Anxiolitikumok: Köznapi néven szorongáscsökkentők. A hangulatjavítókkal ellentétben hatásuk gyors, gyakran fél-egy órán belül megjelenik. Lehetséges mellékhatásaik és – hosszantartó alkalmazás esetén – hozzászokás veszélye miatt lehetőleg csak átmenetileg alkalmazzuk ezt a gyógyszercsoportot.
  • Antipszichotikumok: pszichotikus állapotok, szkizofrénia, paranoid zavar, organikus pszichózisok esetén javítják a betegség pozitív (hallucinációk, téveszmék, zavart, nyugtalan viselkedés) és negatív (szociálisan visszahúzódó, inaktív viselkedés, színtelen érzelmi állapot) tüneteit. Bipoláris zavarban hangulatstabilizálásra is alkalmasak.
  • Hangulatstabilizálók: A bipoláris zavar különböző fázisaiban, a hangulati ingadozás javítása vagy megelőzése céljából adhatók eredményesen.

Mik a rendelésen való megjelenés feltételei?
Rendelésemen  kizárólag előjegyzés alapján tudom fogadni pácienseimet, akik betöltötték a 18. életévüket.

Amennyiben úgy érzi, hogy pszichés problémái kezelésére szorulnak, a Residence Medicalban várjuk szeretettel, keressen minket bizalommal és kérjen időpontot a következő telefonszámon: +36 30 836 3269

Vérvétel

A képalkotó eljárások mellett a laborvizsgálatok nyújtják a betegségek diagnosztizálásához és kezeléséhez szükséges legtöbb információt.  Egyetlen vérvétellel ma már több ezer paraméter meghatározása lehetséges. A Synlab Európa és Magyarország egyik legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltatója. Hazánkban évente 45 millió vizsgálatot végeznek el laboratóriumaikban.
Együttműködésünk eredményeként a Synlab kiemelt magánvérvételi helyként pácienseinknek 5000 féle vizsgálat elvégzésére van lehetőségük. A vérvételt követően a levett minták pár óra múlva már a laborba kerülnek, ahol a legrövidebb időn belül megtörténik azok kielemzése. Az elkészült eredményt a megadott határidőn belül elektronikusan elküldjük az Ön által megadott email címre vagy a vérvétel helyén nyomtatott formában veheti át.
Szolgáltatásunk beutaló és előjegyzés nélkül igénybe vehető.
olvasson tovább

Tüdőgyógyászat

Az orvostudománynak a tüdő és a légutak megbetegedésével foglalkozó területe a tüdőgyógyászat más néven a pulmonológia. A légzőszervi betegségek a leggyakrabban előforduló kórállapotok közé tartoznak. A tüdő és a légutak betegségei jelentősen ronthatják az életminőséget.
Mikor keresse fel az ember a tüdőgyógyászati szakrendelést?
-ha az alábbi tüneteket észleli: fulladás, légzéssel összefüggő vagy arra fokozódó mellkasi fájdalom, éjszakai izzadás, köhögés mely lehet száraz vagy járhat fokozott váladékképződéssel
-ha laborvizsgálat készült és abban magasabbak a gyulladást jelző értékek: magas vérsüllyedés, magas fehér vérsejtszám, magas CRP
-ha pl. alvás közbeni légzéskimaradást észlel családja önnél
-ha a dohányzásról, e-cigarettáról való leszokáshoz szüksége van segítségre

Kérjük, hogy amennyiben az alábbi tünetek észleli: hirtelen fellépő légszomj, fulladás, hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, fennálló lázas állapot, véres köpetürítés ne várjanak időpontjukra, hanem minél hamarabb házi orvosukkal, ügyeletes orvosukkal vagy az Országos Mentőszolgálattal konzultáljon, a potenciális veszélyállapot mihamarabbi felismerése és kezelése céljából!

Milyen betegségekkel foglalkozik a tüdőgyógyász?

Asztma: kilégzési nehezítettség, fulladás érzése.
Légúti allergiás betegségek során észlelt orrfolyás, könnyezés torokkaparó érzés
Hirtelen fellépő vagy régóta fennálló tüdőgyulladás, melyeket leggyakrabban valamilyen kórokozó válthat ki, de ebbe a betegségcsoportba tartozik a tüdőszövet kötőszövetes átalakulása, azaz a tüdőfibrosis, a krónikus hőrgőszűkületet okozó COPD
Elhúzódó gyulladás, tartósan jelentkező száraz köhögés melynek oka megmagyarázhatatlan, hátterében meghúzódhat tüdődaganat.
 

Tüdőgyógyászatii szakrendelés menete

Kérés a szakrendelést felkereső paciensekhez: a vizsgálat előtt rendelkezésünkre bocsátja a jelenleg és a közelmúltban (fél év) szedett gyógyszereinek listáját. Orvosi dokumentációit és a képalkotó vizsgálatok képanyagát CD-n.

A tüdőgyógyász az alapos kikérdezés után célzott, tüdőgyógyászati irányú fizikális vizsgálatot végez. Ezeket követően közli a beteggel azon vizsgálati eljárásokat, amelyek segíthetnek a pontos diagnózis felállításában.
Képalkotó eljárásokat (pl. mellkas röntgen, mellkas CT, ultrahang ) kérhet, melyek közelebb vihetnek az esetleges betegséghez.
Az allergiás tünetek kivizsgálásához laboratóriumi vérvizsgálatot vagy bőrpróbát (Prick teszt) rendel el, amelyet helyben elvégez.
Vérgáz vizsgálatot és légzésfunkciós vizsgálatot azaz spirometriát végezhez, melyek alkalmasak arra, hogy diagnosztizálja vele az esetlegesen tüdőkárosodást.

A kivizsgálás végeztével:
A diagnózisnak megfelelően meghatározza a szükséges kezelési lehetőségeket, gyógyszeres terápiát. Szükség esetén konzultál más szakorvosokkal, melyek eredményéről a beteget személyesen tájékoztatja a kontrol során. A kezelés hatékonyságát egyeztetett időpontban ellenőrzi és a feltárt betegségnek megfelelően esetleg javasolhat más kezelést is.

A szakrendelésen az urológia tárgykörébe tartozó valamennyi betegség kivizsgálása, diagnosztizálása és ezek kezelési tervének felállítása történik.

Ide értjük a vese, húgyvezeték, retroperitoneum (hashártya mögötti tér) húgyhólyag, prosztata és ondóhólyagok, húgycső, hímvessző, here és mellékhere betegségeit.

  • húgyúti kövesség
  • fejlődési rendellenessésgek (vesevezeték szűkület, patkóvese, kismedencei vese, cystás vese, kettős vese és húgyvezeték, ureterokele, reflux betegség, húgyhólyag diverticulum, fityma szűkület-letapadás-túltengés, megrövidült fitymafék,  penis görbületek, külső húgycsőnyílás-meatus szűkülete, here leszállási zavarok)
  • daganatos megbetegedések (vese, hólyag prosztata, here). A leggyakoribb urológiai daganat –  a prosztata rák szűrése ! Daganatos betegség miatt végzett műtétek utáni kontroll vizsgálatok – gondozás.
  • jóindulatú prosztata megnagyobbodás (benignus prosztata hyperplasia = BPH) diagnosztizálása, kezelése-gondozása
  • vizelet tartási és ürítési zavarok férfiaknál és nőknél egyaránt (vizeletvesztés, nehéz vizelés, gyakori éjszakai vizelések stb.)
  • kismedencei fájdalom kivizsgálása
  • urológiai gyulladásos megbetegedések (vese-, hólyag-, prosztata-, ondóhólyag-, here-, mellékhere-, húgycső-, hímvessző-gyulladások)
  • Peyronie betegség (induratio penis plastica = IPP)
  • női urogenitális problémák (hólyag sérv-cystokele, végbél sérv – rectokele, méh előesés – prolapsus uteri)
  • merevedési zavarok, libidó csökkenés, korai magömlés

Azokban az esetekben amikor a betegség (állapot)  kivizsgálása speciális vizsgálatokat igényel (pl.: urodynámiás vizsgálat, nemzőképességi vizsgálatok) a beteget a megfelelő helyre, illetve szakemberhez irányítjuk.

időpontfoglalás